Az ókori görögök
2. fejezet · Olvasósarok — Rodosz
Az ókori görögök
Sok ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken éltek az ókori görögök. Ügyes hajósok, bátor katonák és nagy feltalálók voltak: ők találták ki a színházat, az olimpiai játékokat és rengeteg olyan dolgot, amit ma is használunk. Hatalmas kőtemplomokat építettek, amelyek közül jó néhány még ma, több ezer év után is áll.
A görögök úgy képzelték, hogy az isteneik egy magas hegy, az Olümposz tetején laknak, és onnan figyelik az embereket. A főisten Zeusz volt, aki haragjában villámokat hajított az égből. Testvére, Poszeidón a tenger ura volt: ha háborgott a tenger, a görögök azt hitték, ő csapkod a háromágú szigonyával. Athéné, a bölcsesség istennője pedig olyan fontos volt, hogy róla nevezték el Athént, Görögország fővárosát.
Az olimpiai játékokat majdnem 3000 évvel ezelőtt rendezték meg először. A sportolók futásban, birkózásban, diszkoszvetésben és kocsihajtásban versenyeztek. A győztes nem aranyérmet kapott, hanem olajfaágból font koszorút — mégis egész Görögország hősként ünnepelte.
A leghíresebb görög történet a trójai falóé. A görögök tíz évig ostromolták Trója városát, de sehogy sem tudták bevenni. Ekkor cseles tervet eszeltek ki: építettek egy hatalmas falovat, és a legbátrabb katonák elbújtak a hasában. A trójaiak azt hitték, ajándékot kaptak, és behúzták a lovat a városba. Éjjel a katonák előmásztak, kinyitották a kapukat — és a görögök győztek.
- A görög ábécének 24 betűje van; az „alfabét” szó az első két betűből — alfa és béta — született.
- A maratoni futás egy görög katonáról kapta a nevét, aki Marathóntól Athénig futott, hogy elvigye a győzelem hírét.
- Az ókori színészek nagy maszkokat viseltek, hogy a nézőtér végéből is látszódjon, vidám vagy szomorú arcot vágnak-e.
- Az ókori olimpián a fiúknak külön versenyszámaik voltak — ők is indulhattak futásban és birkózásban.